Hajnal csillaga – 48. rész

Amikor elkészültek, így szólt Ávhriol:

– Szeretném, ha nem harcolnátok többet senki ellen és újra béke lenne. Itt ez a kert, mely az új otthonotok lehet. Nézzetek körül! Szerintem sokkal szebbre sikeredett a korábbinál. El tudjátok fogadni ezt tőlem és tudnátok itt élni?

Kérdésére tétován tekintgettek körül.

– Mi az? Talán nem tetszik?

– De igen. Nekem igen…

– Nekem is…

– Nagyon is…

Felelték kérdésére.

– Akkor hát mi a baj?

– Részemről nem az a kérdés, hogy tetszik-e, hanem… nos… jobb lenne megvárni a többieket és együtt dönteni.

– Így van – helyeseltek a többiek is.

– Rendben. Akkor majd átbeszélitek és jelezzétek, hogy döntöttetek! Viszont azt szeretném, ha mindenki maga döntene végül a saját sorsáról, életéről. Ha csak egyikőtök akar maradni, akkor annak az otthona lesz ez a hely és akkor csak az az egy élvezheti oltalmamat itt, de ha mind, akkor mind. Azt szeretném, ha mindenki meghozná a saját döntését! Én most megyek. Nézzetek addig körül!

Azzal Ávhriol visszatért a regeneráló-kamrába. A falaknál sorakozó ágyszerű lemezeken már éledeztek a szárnyas teremtmények és kezdték visszanyerni opálos fényüket. A gépezet egyre többektől vonta vissza csápszerű fémkarjait. Volt, aki már fel is ült, sőt olyan is volt már, aki talpra állt és rendbe hozott, visszakapott szárnyait próbálgatta, mozgatta. Egymás után tértek magukhoz mind, ő pedig kérdéseikre csak megmutatta nekik az ajtót, mondván, hogy kint lévő társaik majd elmondják nekik mi történt és mi a helyzet.

Ávhriol elgondolkodva nézte a fiát, akiről azonban még mindig nem hitte, hogy az lehet. Már mindenki elhagyta a helyiséget, de ő még mindig mozdulatlanul feküdt. Sehogy se értette miért nem tért még magához. Ahogy az idő múlt, társai is egyre jobban aggódtak érte. A zöld tekintet valamiért nem akart felnyílni, pedig Ávhriol már sok mindennel próbálkozott, ráadásul képes volt arra is, hogy a dolgok mélyére lásson, de hiába pásztázta tekintetével a testét, sejtjeit, nem látott már semmi hibát. Magához kellett volna térnie. Sehogy se értette mi lehet vele.