Hajnal csillaga – 28.rész Tudta tehát, hogy másként kell megoldania a helyzetet. De vajon miként? Ezt még nem sejtette. Egyben azonban biztos volt. Határozottnak, erélyesnek kell lennie. – Gyertek csak vissza! – intett tehát parancsolón főhősünk és a leány felé. – Nem – hangzott a meglepő válasz. Persze megkérdezhette volna, hogy miért nem, de most …
Hajnal csillaga – 27.rész Azt tervezte, hogy észrevétlenül magukra hagyják a társaságot és ezt a helyet, sőt ezt az egész világot. Úgy tűnt, sikerülni is fog ez nekik, ám váratlanul minden elcsendesült. Először azt hitte, észrevették, hogy elosonni próbálnak, de ahogy visszafordultak, megpillantották a síri csend fenséges, fénylő okát. Vezérük jelent meg, az, akiről úgy …
Hajnal csillaga – 26.rész Nem kellett sokáig töprengenie, de azért még előbb végtelenül ártatlan arccal visszakérdezett: – Nekem is az embert kell szolgálnom? – Igen – felelte gyanútlanul a kérdezett. – De hiszen én éppen azt teszem – mosolyodott el főhősünk jellegzetes, később sátáninak nevezett, gúnyos mosolyával, majd, hogy a gyengébbek számára is érthető legyen, …
Hajnal csillaga – 25.rész – Ezt most azonnal fejezd be és gyere! – kiáltott rá Lillith-re a fickó. Közben barátunk is felkelt. E szavaknál a nevetést is abbahagyta, majd pedig hófehér szárnyait fenyegetőn széttárva, előrébb lépve határozott hangon így szólt: – Nem hallottad? Nem kíváncsi rád. Takarodj! E szavakra megrezdültek köröttük a cserjék és fák …
Hajnal csillaga – 24.rész A leány, miután hosszasan beszélgettek, édesdeden, megnyugodva aludt el a vállára borulva. A puha szárnyak védelmezőn borították be részben még mezítelen testét. Semmi más nem történt azon az éjszakán, mégis mindent megváltoztatott. A hosszú beszélgetésnek köszönhetően főhősünk másnap már sokkal jobban értette a világot, sok kérdésére választ kapott és fénye jelentősen …
Hajnal csillaga – 23. rész A leány csak állt ott szótlanul. Főhősünk erre odahajította hozzá a vásznat, majd miközben továbbra is elfordulva maga köré csavarta a megmaradt részét, így szólt: – Elnézést, de nem tudtam, hogy zavar, ha néznek. A lány egy pillanatig hezitált, de aztán sietve kapta fel a vásznat. – Most azzal fogsz …
Hajnal csillaga – 22. rész Arcát tenyerébe temetve egy fának támaszkodva sírdogált a mezítelen lény. Fázni ugyan nem fázhatott. Kellemes, meleg éjszaka volt. Még a szél sem fújt. Főhősünk tehát nem igazán értette, hogy miért sírdogálhat ennyire. Valaki bántotta talán? Sok különös, méltóságteljes lénnyel találkozott addig, de mind igen jámbornak tűnt. Miként a társai is. …
Hajnal csillaga – 21. rész Az erdőből kilépő lény fekete szemei szinte szikrákat szórtak dühében. Az addig látottakkal ellentétben testének nagy részét se toll, se szőr nem fedte, csakis a felső részén, de ami ott nőtt az igen sötét volt, akár az éjszaka és hátul a földig ért. Testéből négy végtag nyúlt ki, de ezek …
Hajnal csillaga – 20. rész Ávhriol legutóbbi teremtménye, lassú szárnycsapásokkal szállt a légben, majd észrevett odalent egy gyönyörűen csillogó tavat. Kíváncsian ereszkedett le és landolt a fövenyes parton. Érdeklődve lépett közelebb a víz kristálytiszta, halványkék tükréhez, majd letérdepelt a parton. Egy halacska csapott párat a felszínre ugorva, aztán alámerült. Ámulva tekintett utána a mélybe. Aztán …
Hajnal csillaga – 19. rész Egy pillanatra csak álltak ott, egymással szemben, aztán fogta magát és kirohant, szó nélkül, kérdések nélkül. El, a ragyogó lény mellett, aki sietve állt félre az útjából, mert nem tudta, hogy ki lehet ez, aki éppúgy ragyog, mint ő. Először csak el akart futni messzire, mert nem tudta mi történt …